Európában már csak Magyarország és három másik tagállam harcol a drogfogyasztás ellen

Nincs az Európai Unió tagállamaira egységes drogpolitika, vagy szabályozás, azaz a tagállamok maguk döntenek arról, szigorúan fellépnek a droghasználattal szemben, vagy inkább legalizálják a fogyasztást, ezzel lényegében kieresztve a szellemet a palackból.

A leginkább megosztó drog a marihuána, amelynek a megítélése vegyes képet mutat a tagállamok között. Meglepő, de a könnyűdrogként számontartott, ám a keményebb szerek előszobájának tekintett kannabisz fogyasztását az uniós országok túlnyomó többsége valamilyen formában már engedélyezte.

Uniós szintű szabályozás ugyan nincsen, de az EU is irányadónak tartja az ENSZ 1961-es Egységes Kábítószer Egyezményét, amely szerint a kannabisz egyik vegyülete, a THC egy veszélyes drog, amelynek használatát, terjesztését szigorú kontroll alatt kell tartani. Az egyezményt többször felülvizsgálta az ENSZ, de a THC-val kapcsolatos álláspont érdemben nem változott.

Az Európai Unió országaiban a kannabiszszal kapcsolatos szabályozásuk szerint három nagy csoportra osztja a tagállamokat:

1. Zéró tolerancia, azaz a birtoklás, a fogyasztás és a terjesztés is bűncselekmény. 
2. Az orvosi célú használat engedélyezett, de minden egyéb célú használat törvénytelen.
3. Rekreációs céllal is fogyasztható, vagyis gyakorlatilag legálisan füvezhetnek az adott ország felnőtt állampolgárai.

A kannabisz kereskedelmi célú termesztése és forgalomba hozatala mind a 27 uniós országban tilos, a piaci alapú marihuána-üzlet beindítását lehetővé tévő jogszabály-tervezeteket Brüsszel azonnal elutasította.

Magyarország és Svédország együtt harcol a frontvonalban

Az EU 27 tagállama közül a magyar drogpolitika az egyik legszigorúbb. A kannabisz bármilyen célú használata mindössze 4 tagállamban nem tolerált egyáltalán, bűncselekménynek minősül. A zéró toleranciát alkalmazó tagállamok:

• Magyarország,
• Svédország,
• Dánia
• és Bulgária.

A svédek a legszigorúbbak, a hatóságok könyörtelenül fellépnek a termesztőkkel és a dílerekkel, valamint a fogyasztókkal szemben is. A svéd hatóságok már akkor is indíthatnak eljárást, ha csak felmerül valakiről a gyanú, hogy drogozott, még akkor is, ha nem találnak nála tiltott anyagot. Ebben az esetben a vér- és vizeletvizsgálat alapján deríthető ki, az érintett követett-e el bűncselekményt.

Szintén már az első alkalommal börtönbüntetéssel járhat a drogfogyasztás bármilyen formája Bulgáriában. A törvények nem tesznek különbséget a fogyasztók és a kereskedők között, zéró tolerancia vonatkozik a legkisebb mennyiség birtoklására és fogyasztására is.

Magyarország sem tolerálja a legkisebb mennyiség fogyasztását és birtoklását sem. A hazai törvények szerint ugyanakkor eltérő következményekkel kell számolniuk a fogyasztóknak és a terjesztőknek. Kis mennyiségű fogyasztás esetén első alkalommal drogprevenciós eljárás következik, közismert nevén az elterelés. Visszaesés vagy nagyobb mennyiség esetén börtönbüntetés szabható ki, a bírói gyakorlat szerint kezdetben csak felfüggesztett börtönbüntetés az ítélet.

Dániában is tilos a marihuánát bármekkora mennyiségben birtokolni, fogyasztani és terjeszteni is. Ha valakit először kapnak el, pénzbírságot szabnak ki a hatóságok, amely legfeljebb 300 euró. A visszaesők ugyanakkor már börtönbüntetéssel kell, hogy számoljanak.

Dánia a négy legszigorúbb tagállam közül egyedüliként – kísérleti jelleggel – működtet orvosi kannabisz-programot 2018 óta, ám az orvosi célú használat szabályozására Koppenhága még nem tett lépéseket.

Hiányos törvények szépítik a statisztikát

A teljes drogtilalmat és szigorú törvényi szabályozást fenntartó négy országgal szemben kilenc uniós tagállamban részben vagy teljes mértékben legális a kannabisz-használat. Nem bűncselekmény marihuánát fogyasztani

• Németországban
• Máltán
• és Luxemburgban.

E három uniós országban a legmegengedőbb a fogyasztással és a birtoklással kapcsolatos szabályozás az EU-s országok közt. Elsőként Málta legalizálta a füves cigarettát, a luxemburgi modell pedig a máltaihoz hasonló. Németország tavaly áprilistól a kannabisztörvény értelmében gyakorlatilag a legrészletesebb szabályozást dolgozta ki az EU-ban, ám ahogy azt a Mandiner korábban részletesen ismertette, a német precizitás sem volt elegendő a káosz elkerüléséhez.

A máltai és a luxemburgi szabályozás csak a mennyiségekben tér el, de a modell ugyanaz: meghatározott mennyiségig engedélyezett a marihuána fogyasztása, birtoklása és otthoni termesztése is. 

A teljes legalizációt választó három ország mellett hat tagállamban lehet még rekreációs céllal kannabiszt fogyasztani, de a szabályozás nagyrészt hiányos. Ezekben az országokban a dekriminalizálás a jellemző, vagyis nem bűncselekmény a fogyasztás és a kis mennyiségű birtoklás, de a teljes legalizáláshoz sem megfelelőek a törvények. Idetartozik

• Hollandia,
• Spanyolország,
• Portugália,
• Belgium,
• Csehország
• és Olaszország.

Ezek közül az országok közül csak Hollandiában és Spanyolországban működik a beszerzést lehetővé tévő rendszer, de erőteljes jogi bizonytalanságok mellett. Hollandiában a széles körben ismert „Coffee shop-rendszer” a gyakorlat. Ezeken a helyeken legfeljebb 5 gramm marihuánát vásárolhatnak a helyiek. 

A holland kormány egyébként szigorítást tervez és a jogbizonytalanság megszüntetését ígérte korábban.

Spanyolországban gyakorlatilag korlátlanul engedélyezett a birtoklás, a termesztésre otthon van lehetőségük a fogyasztóknak, de csak olyan helyen, ahol a növény nem látható. Spanyolországban is működnek kannabiszklubok, de a birtoklás nyilvános helyeken törvénytelen.

A marihuána birtoklása 25 grammig megengedett, de beszerzésére nem állnak nyitva legális csatornák. A 2001 óta élő dekriminalizálás célja elsősorban a bűnözési statisztikák javítása volt.

Olaszországban zavaros jogi helyzet szabályozza a kannabiszt. A fogyasztók legfeljebb 5 grammot tarthatnak maguknál, kizárólag otthon, ahol termeszthetik is a növényt, ám a joghézagok miatt a hatóságok ebben az esetben eljárást is indíthatnak. A döntés leginkább a helyi, regionális gyakorlat szerint történik.

Sok a nyitott kérdés

A füvezést részben legalizáló országokban tehát a legnagyobb problémát az jelenti, hogy ugyan a fogyasztás terén nagyrészt megengedőek a szabályok, vagyis a fogyasztókat nem büntetik, a terjesztés továbbra is bűncselekmény. 

Ilyen helyzet egyebek mellett, hogy az otthoni termesztés ugyan legális, a törvény is megengedő, ám a növény vagy a vetőmag szabályozott keretek között nem értékesíthető. Az import tilos, a külföldről rendelt készleteket pedig a vámhatóságok lefoglalják.

Abban a kilenc országban, ahol a fogyasztás nem bűncselekmény, arra hivatkoznak, hogy a feketekereskedelem visszaszorítása a cél, valamint a hatóságokra nehezedő nyomás csökkentése. A részleges legalizálás gyakorlatilag azt a célt szolgálja, hogy a bűnözési statisztikák szebb képet mutassanak. 

Ez ugyanakkor nem azt mutatja, hogy a vasszigort és zéró toleranciát alkalmazó svédeknél a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények aránya messze meghaladná az uniós átlagot, elsősorban a hatékony hatósági fellépésre vezethetők vissza az adatok. 

Uniós összevetésben egyébként Szlovákiában és Csehországban a legalacsonyabb a kábítószer-bűncselekmények száma, Szlovákia esetében vélhetően az érdemi hatósági fellépések hiánya, Csehországban pedig a fogyasztás dekriminalizálása miatt.

Szürkezónába visz az orvosi marihuána

Az Európai Unió négy tagállamában tehát teljes a drogtilalom, beleértve a marihuána orvosi célú használatát is. Ezzel szemben kilenc tagállamban nem csak gyógyászati, de részben vagy egészben rekreációs célból is engedélyezett a kannabiszhasználat, Portugáliában pedig mindenféle drog használata kis mennyiségben, a keményebb szereket, azaz az amfetamint, a heroint vagy a kokaint is beleértve.

A többi tizennégy uniós tagállamban a kannabisz orvosi céllal engedélyezett. Ezekben az országokban a termesztés, valamint a rekreációs célú fogyasztás ettől még tilos. Franciaország például engedélyezi a súlyos betegek fájdalomcsillapítását THC tartalmú szerekkel, ám a nem ápolásra szoruló fogyasztók bűncselekményt követnek el.

• Ausztria,
• Horvátország
• és Görögország nem bünteti a birtoklást.

E három ország lehetővé teszi, hogy a fogyasztók – meghatározott mennyiségű tétel birtoklása mellett – elkerüljék a büntetést. A kannabisz termesztése ugyanakkor már bűncselekménynek számít, így legális beszerzési csatornák sincsenek nyitva, de nonprofit kannabiszklubok sem működnek. A közterületi fogyasztás is bűncselekménynek számít.

A három ország szabályozása jól jelzi, milyen problémákat okoz a bizonytalan jogi helyzet, amelyet a THC tartalmú szerek részbeni, akár célzott engedélyezése eredményez. A fogyasztók ugyan elkerülik a büntetést, vélhetően részben az orvosi célú készletek lakossághoz szivárgása miatt. 

Az orvosi célú használat miatt Németországban – ahol a legrészletesebben szabályozott a rekreációs célú használat is – soha nem látott méreteket öltött a kannabisz-import. Ennek oka, hogy a szer fogyasztása 2024 áprilisa óta nem bűncselekmény, így a gyógyászati felhasználással összefüggő szabályozás is enyhült: a többi orvossághoz hasonlóan a marihuána is felírható e-receptre.

Az Európai Unió azon huszonhárom országában, ahol valamilyen formában dekriminalizálták a marihuána használatát, a feketepiac mindenképpen profitált. A legalizáció az illegális csatornákon alacsonyabb árakat hozott, a dílerek célcsoportja pedig vagy a fiatalokra összpontosul, akik sehol nem juthatnak legálisan droghoz, vagy a gyógyszertárakból hozzáférhető készleteket árusítják az utcán, sokszor más, akár veszélyes anyagokkal is növelve a súlyt vagy a mennyiséget.

Csak a zéró tolerancia hatékony

A törvények csak Magyarországon, Dániában, Svédországban és Bulgáriában teremtenek világos jogi helyzetet, mivel mind a kábítószer fogyasztása, mind annak birtoklása bűncselekmény. Azokban az országokban, ahol csak gyógyászati célokra használható a könnyűdrog, az ellenőrzések ellehetetlenülnek, mivel nincs olyan hatósági eszköz, amely megakadályozza azoknak is a hozzáférését, akik nem lennének jogosultak marihuánát fogyasztani. Ez az ellenőrizhetetlen helyzet oda vezet, hogy a patikák a feketepiac szereplőivé is válhatnak.

A feketepiac visszaszorulásáról szóló állítás még akkor sem igaz, ha kis mennyiség fogyasztásáig és birtoklásáig elnéző a szabályozás, mivel a beszerzés Luxemburg, Málta és Németország kivételével mindenhol máshol a termékpálya valamely pontján már illegális.

Az uniós statisztikai hivatal vonatkozó adatbázisa ráadásul nem tesz arra utalást sem, hogy az adott tagállamban a drogozással összefüggő bűncselekmények száma az adott ország drogtörvényein is múlik. Ott, ahol a hatóságok félrenéznek, vagy nem folytatnak érdemi vizsgálatot, nyilvánvalóan nem közölnek összehasonlításra alkalmas bűnügyi információkat, sőt, sok esetben az állami szervek sem látják pontosan, milyen súlyos méreteket ölt a drogfogyasztás.

Kannabiszközért csak a tengeren túl

Európában kereskedelmi forgalomba nem kerülhet semmilyen drog, még a kannabisz sem. Az ENSZ 1961-es határozata megalapozza, hogy a marihuána fogyasztása alapesetben ne legyen engedélyezett.

A tervek szerint állami irányítással zajlott volna a termelés, a feldolgozás és az értékesítés is, a kannabiszboltok felügyeletét is beleértve, ám kiskereskedőkké már a piaci szereplők válhattak volna.

Brüsszel szigorú döntését Franciaország is támogattam ahol szigorúan bünteti a törvény a nem orvosi célú szerhasználatot, ennek ellenére a drogokkal összefüggésbe hozható bűnözés aránya rendkívül magas. Magyarország és az uniós országok túlnyomó többsége is elfogadhatatlannak tartotta a német terveket. A jelenlegi, nonprofit alapon, közösségi termesztésre épülő modellnek sem örülnek a tagállamok Németország esetében.

Ennek legfőbb oka, hogy a német lakosság által otthon és a kannabiszklubokban termesztett, vagy a gyógyszertárban kiadott marihuána könnyen bejuthat más tagállamokba az illegális nemzetközi csatornákon keresztül, amelyet elősegít a schengeni térség, így a határellenőrzések hiánya. A németek ugyan szigorú ellenőrzéseket ígértek, de az érdemi fellépés hatékonyságára vagy éppen hiányára aligha derül fény.

A nyugati országok közül Kanada az egyetlen, ahol a kereskedelmi forgalomban is kapható kannabisz, szabályozott keretek között, felnőttek számára. Kanada mellett ilyen lehetőséggel – azaz a bolti megvásárlás lehetőségével – az Egyesült Államok néhány államában találkozhatnak a fogyasztók.

Nyitókép: Klaudia Radecka/NurPhoto/NurPhoto via AFP